5 étel, ami megváltoztatja a japán konyháról kialakult véleményed

2018. július 19. | vorosborisz

Címkék: ételek Japán

Felejts el mindent, amit a japán konyháról tudsz: az általános közvélemény, mi szerint a japán konyha íztelen és minden nyers, egyszerűen nem igaz. Íme öt étel, melyek nagyszerűsége valóságos sokként ért japán utam során!

dsc_0024.JPG

     Őszinte leszek: japán utam előtt szkeptikusan álltam a japán konyhához, főleg a korábbi negatív élmények miatt – néhányszor volt már „szerencsém” ugyanis jellegtelen, de drága szusihoz Kínában; melynek hatására nem vártam sokat a japán ételektől. Japánhoz való közelsége – tehát az elérhető nyersanyagok közötti hasonlóságok – miatt úgy voltam vele, hogy a szusi Kínában is jó kell, hogy legyen (és most japánnak beállított, és nem kínai éttermekről van szó), pláne, ha drága. De nem.

Azt a tudást, amit a japán konyhákban az évezredek alatt felhalmoztak, egész egyszerűen nem lehet máshol reprodukálni.

Én legalábbis ezt a következtetést vontam le így egy hét Japán után. Japánban ugyanis még az olcsóbb szusi is sokkal finomabb, mint bármilyen drága szusi, amit korábban bárhol ettem. És a szusi csak a jéghegy csúcsa: rengeteg olyan fogással találkoztam az országban, melyekről korábban még csak nem is hallottam. Utam szervezési fázisában utánajártam a helyi ételeknek, ugyanis mindenhol szeretek új dolgokat kipróbálni, így nem teljesen ismeretlenül vágtam bele a japán gasztronómia felfedezésébe, de ami ízvilággal és változatossággal eddig találkoztam, az szó szerint megdöbbentett.

Íme öt étel, amelyek a legnagyobb hatást tették rám eddigi japán utam során. Ha az országban jársz, ezeket semmiképpen se hagyd ki!

1. Ramen

 

A ramenről biztosan sokan hallottak már (Ázsiában mindenfelé megtalálható, feltétes tésztaleves), viszont,

ha nem kóstoltad még Japánban, akkor ne alkoss negatív véleményt erről az egyébként egyszerűnek tűnő ételről!

Én is hajlamos voltam „leírni”, hiszen Ázsiában élve és utazva megszámlálhatatlanul sok tésztalevest ettem már, mégis, eddig ritkán volt szerencsém olyanhoz, amely mély nyomokat hagyott volna bennem. Kínában ez a fajta étel olcsó és gyors, én is – sok helyihez hasonlóan – akkor fogyasztottam, amikor nem volt kedvem vagy időm beülni valahová. Japánban, a híresebb ramen-helyeken viszont képesek akár fél-egy órát sorban állni az emberek, hogy bejussanak az étterembe.

dsc_0041.JPG

     A ramen akkora hatást tett rám, hogy Július 10-én, Japánba érkezésem napján gyakorlatilag megváltozott az életem. Ezen a napon ugyanis megkóstoltam életem első igazi ramenjét (japán tésztalevesét), amely akkora ízbomba volt, hogy attól leesett az állam. Függő lettem. Japánban komoly kultusz övezi a ramen világát, úgyhogy tudom, nem vagyok egyedül. A ramenra specializált éttermekben a rament művészi odafigyeléssel készítik, s minden étteremnek megvan a specialitása: általában sertés-, csirke-, hal- vagy szójaszósz alapú levesekből lehet választani (vagy ezek keverékéből), a feltét általában sült sertéshús, főtt tojás és zöldségek keveréke, melyekhez remekül passzol a tökéletesre főzött tészta. A jobb helyeken ki lehet választani a tészta keménységét és a levesíz intenzitásának szintjét, de a végső fogást egyéb ízekkel is személyre szabhatjuk: például savanyított gyömbérrel vagy fokhagymával, borssal, szója-vagy egyéb, speciális szószokkal, netán szezámmagal. A jobb helyeken a leves krémes, nagyon távol áll az egyszerű, sós levesektől; önmagában igazi ízbomba!      

dsc_0959.JPG

 

2. Izakayában felszolgált ételek

 

     Ez nem egy fogás, hanem egy speciális étteremben, az úgynevezett izakayában (kvázi kocsma és étterem keveréke) felszolgált fogások gyűjtőneve. A japánok szeretik az európai stílusú bárok és kocsmák mintájára kialakított izakayákban múlatni az időt, és ide elsősorban az alkohol miatt jönnek (na meg itt gondtalanul dohányozhatnak is, ami a városok utcáiról általában nem mondható el), de egy sor étel is fogyasztható (a menü éttermenként változik!), jellemzően kis adagokban, melyek remekül passzolnak például a japán sörhöz.

    Az általam kóstolt ételek többsége hihetetlenül kreatív és szembemegy mindennel, amit én korábban a japán konyháról gondoltam (hogy sok mindent nyersen, hozzáadott íz nélkül esznek). Az általam izakayában kóstolt fogások:

ló sashimi - ez mondjuk pont nyers, de nagyon izgalmas (az első képen ez látható)

nyers polip wasabis gyömbérszósszal - szintén nyers, de a szósz sokat dob az élményen

dsc_1018.JPG

kétféle (édes és sós) miso-szósszal tálalt grillezett padlizsán

dsc_0027.JPG

ökörfark-ragu

dsc_0019.JPG

nyársra húzott, panírozott és olajban kirántott húsok és zöldségek, szilvaszósszal

dsc_1022.JPG

dsc_0028.JPG

hínárral „ízesített” szilvalekvár

dsc_0178.JPG

bonito hal (tonhalhoz hasonló, vöröshúsú hal) a szélein kicsit megsütve (belül nyers), gyömbérpürével, sült fokhagymával és újhagymával

dsc_0018_1.JPG

     Az egyszerű nyársra húzott húsok és zöldségek 100-150 jennél (250-370 forintnál/darab) keződődnek, de a kreatívabb fogásokért több száz jent is elkérhetnek és mivel ezek kis adagok, az árak gyorsan össze tudnak adódni, így az izakayák nem tartoznak az olcsó éttermek közé. Viszont hatalmas élmény, már csak a hangulat miatt is, úgyhogy Japánban járva érdemes néhány újszerű fogást egy autentikus izakayában kipróbálni!  

 

3. Tonkatsu és tempura

 

     A tonkatsu és tempura elnevezés tulajdonképpen két külön fogást takar, viszont mindkettő valamilyen panírral, olajban kisütött étel: a tonkatsu sertésrántotthús, míg a tempura bármi lehet – általában tengeri rákok, halak vagy zöldségek. E két fogás közel áll az európai gasztronómiához (a tempuráról úgy hallottam, hogy portugál hatásra alakult ki Japánban), viszont itt is az odafigyelés és a minőség az, ami miatt e két fogás „köröket ver” az otthon ismert egyszerű ránotthúsra. A tonkatsu például száraz – alig érezhető, hogy bő olajban sütötték ki, a hús pedig vastag és omlós. Az erre specializált éttermekben a rizs ingyen fogyasztható, míg az egyszerűbb és olcsóbb éttermekben akár curry-szósszal is rendelhetjük! Ha Japánban jársz, ne hagyd ki!

dsc_0046_1.JPG

dsc_0050_1.JPG

 

4. Okonomiyaki

 

     Az okonomiyaki oszakai találmány, s az elnevezés egy amerikai palacsintára formájában hasonlító ételt takar, de ez a hasonlóság a külsőségekben ki is merül: ennek az alapja palacsintatészta ugyan, de annak összetevői akár éttermenként változhatnak. Az összetevők között gyakran előfordul zöld hagyma, sertéshús, polip, tintahal, rák, zöldség, a kreatívabb helyeken akár mochi (japán rizses édesség) vagy sajt. Saját ízlés szerint lehet összeválogatni az általunk kedvelt összetevőket (innen az elnevezés: az okonomi szó azt jelenti, hogy amit szeretsz, míg a yaki szó a grillre, tehát a sütésre utal). Ezt ugyanis nem grillen, hanem vaslapon készítik, némely étteremben a vendég előtti asztalon. Saját okonomiyaki szószt fejlesztettek ki hozzá, melynek az édes-savanykás mellett csípős változata is van. Érdemes kipróbálni, ugyanis nem csak hogy finom, de ha olyan étteremben próbáljuk, ahol a szemünk láttára készítik a saját asztalunknál, akkor remek szórakozás is egyben!

dsc_0362.JPG

Itt egyelőre szósz és extra ízesítés nélkül

dsc_0364.JPG

Ez pedig már a "végeredmény"

 

5. Udon tészta

 

     Az udon név egyfajta vastag, búzakorpa tésztát takar, amely igen gyakori a japán konyhában. Legegyszerűbb formájában ezt is tésztalevesben szolgálják fel, viszont kevesebb feltéttel (sokszor például tempurával), mint a rament, itt ugyanis a tészta a lényeg: egészen különleges élmény a tökéletesre főzött, kifejezetten vastag, de nagyon könnyen szétrágható tészta fogyasztása, melyhez tökéletes passzol egy könnyű leves (ezek ízvilágban általában elmaradnak a ramentől). Nehéz leírni, hogy mi a különbség a ramen egy és egy udon-leves között (mármint azon túl, hogy a kétféle étel tésztája különböző), talán a ramen egy kicsit komplexebb, s a hozzávalók összhangján van a hangsúly, míg az udon esetében a tészta által nyújtott élményen van a lényeg.

dsc_0167.JPG

 

     Ez az öt étel okozta számomra a legnagyobb meglepetést, viszont szeretném hangsúlyozni, hogy ez csupán a japán konyha felszínének a „karcolgatása”: nem esett szó például a regionális konyhákról (például Okinawán, ahol e sorokat is írom, teljesen más a helyi konyha, mint például utunk elején a Kansai régióban Oszaka és Kiotó környékén), de az országszerte elérhető fogások is hihetetlenül változatosak. Japánban, Kínához hasonlóan is szinte mindent felhasználnak, ami ehető és azt tényleg rendkívül kreatív módon teszik! Ha Japánban jársz, próbálj ki minél több fogást, nem fogsz csalódni! Japánról általánosságban elmondható, hogy csak minőséget lehet kapni az országban - az itt olcsónak számító fogások Ázsia más részéhez képest viszonylag drágák, de a magas ár magasabb minőséget és nagyobb élményt is jelent!

 

Jártál már Japánban vagy netán próbáltál már Japán ételeket? Neked mi a kedvenced?

Japán utamat (illetve az út folytatását, hiszen hamarosan továbbindulunk Japánból) a blog Facebook oldalán is követheted, ahol sok képet és videót osztok meg igazán különleges és gyönyörű helyekről! Tarts velem a folytatásban is! 

A bejegyzés trackback címe:

https://utazovagyoknemturista.blog.hu/api/trackback/id/tr114123117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

W.L. 2018.07.20. 01:48:43

Ha megalltok majd Surabayaban, ott egy ejszakai piacon van (remelem meg mindig) egy nagyon jo japan kifozde. Talan nem egeszen eredeti a minoseg, de szinten nagyon finomak es - indonez arakon! :-)

vorosborisz 2018.07.20. 07:03:00

@W.L.: Ha az időnkbe bele fog férni Surabaya, akkor nem hagyjuk ki! Köszi a tippet! :)

motoroskonyhaja 2018.07.21. 21:05:46

Azért ezek az ételek -ha valaki csak minimálisan is érdeklődik a japán konyha, vagy kultúra iránt- eléggé evidensek ;)

Ráadásul:
Ramen: kínai, kb. 50 éve készítik japánban (és mint tudjuk a kínai tésztatudomány rendesen kenterbe vág MINDEN más tésztát, és tésztakészítési metódust (igen, az olaszokat is) a világon),
Tempura: portugál, szintén kb. pár 10 éve honosodott meg japánban, bár tény, hogy elég népszerű
Okonomiyaki: véletlenül nem a teppanyakira gondoltál? ;)

A lényeg: a japán konyhát -a világon másodikként (a francia konyha után) pár éve - a Világörökség részévé választották, nem véletlenül ;) Ennyit arról, hogy "ízetlen, nyers" stb. A japán konyha az egyik (ha nem A) legjobb, és legkifinomultabb ízlésvilágú konyha a világon. Persze én elfogult vagyok (hiszen ez a konyha az egyik kedvencem).

vorosborisz 2018.07.22. 03:08:07

@motoroskonyhaja: Azt én sem írtam, hogy teljesen ismeretlen fogásokról lenne szó (az izakaya ételeket kivéve - de azok többnyire tényleg azok), ezek Japánban mindenhol megtalálhatók. A ramen valóban Kínából származik (Kínában lamien-nek 拉面 hívják, innen a ramen kifejezés), viszont az is vitathatatlan, hogy továbbfejlesztették és a japán ízléshez igazították ezt az ételt. Szerintem sokkal komplexebb az ízvilága, mint bármilyen tésztaleves, amit Kínában lehet kapni (most a megfizethetetlen top éttermeket nem ide értve). A kínai levesek is nagyon jók (8 évet éltem Kínában), de azok összességében szerintem egyszerűbbek. És ebben talán nem a tészta minősége játsza a legfontosabb szerepet (Kínában tényleg megszámlálhatatlan tésztafélét készítenek már évezredek óta - nem vitatom, hogy ebben világelsők), hanem az egyéb hozzávalók. De ezen nem fogunk összeveszni, mindkét országban nagyon jókat lehet enni, az biztos! :)
Az okonomiyakihoz: az okonomiyaki is teppanyaki, viszont a teppanyaki az egy tágabb fogalom (ez is a kínai tiepan 铁盘 szóból származik :P ), vaslapon való sütést jelent, ami lehet akár egy steak is. Az okonomiyaki viszont az a palacsintaszerűség (az alapja palacsintatészta, de nem édes), amit egy vaslapon készítenek el és személyre lehet szabni az ízvilágát a különböző hozzávalókkal.
És így a végére: a japán konyha tényleg nagyon szuper, nagyon jókat lehet enni. Nekem még a kínai konyha a másik nagy kedvencem (bár ezeken túl több egyéb is van :)) , néhány régió konyhája is megérdemelné a világörökségi elismerést.

W.L. 2018.07.23. 03:25:50

Nalam a thai konyha is a csucson van, a JÓ kinaival egyutt.
Amit ironikus modon pont Kinaban nem konnyu megtalalni, legalabb is olcson. Sokan biztos az indiai konyhaert is rajonganak, de en tartozom kozejuk. Nekem eleg ertelmetlennek tunik ket orszag konyhajat kiemelni vilagoroksegkent.