Avatar-hegység és thai parti-őrület: Avagy nyári terveimről dióhéjban

2017. június 21. | vorosborisz

Címkék: Kína Thaiföld Fülöp-szigetek Koh Samui Zhangjiajie Koh Phangan Fenghuang Boracay Full Moon Party Tianmen

     Ha nyár, akkor iskolaszünet, ami számomra egyenlő az utazással egybekötött hazalátogatással. E bejegyzésben az idei nyárra tervezett utam állomásait mutatom be, melyek között van általam már régóta vágyott nemzeti park, amely sokak számára az Avatar című filmből lehet ismerős; a tanév során „felgyülemlett gőz” kieresztésére pedig mi lehet jobb, mint a híres Full Moon Party, aminek júliusi dátumán én is ott leszek. A fáradalmakat aztán Délkelet-Ázsia legegyszerűbben elérhető legjobb strandján fogom kipihenni. Hogy hol van ez? A folytatásból kiderül.  

tianmen_nationalgeographic.jpg

Kép forrása: www.nationalgeographic.com

     Szerencsémre, a kínai iskolarendszer közel négy hónap szabadidőt biztosít egy évben, melyből két hónap a nyári szünet, valamivel több, mint egy teljes hónap a téli szünet, illetve közel egy hónapot tesznek ki az egyes nemzeti ünnepek (például az október eleji államalapítás megemlékezése jellemzően egy teljes heti iskolaszünettel jár, de a május elején esedékes szünet is hasonlóan hosszú). Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, hogy hangsúlyozzam: aki Kínába készül, az jobban teszi, ha ezeket az idősávokat elkerüli, hiszen ekkor a fél ország, több száz millió ember kel útra. Nekem viszont nincs választásom. Na persze nem panaszkodni szeretnék, meg egyébként is Kínában a „show” része a turistacsoportok hada, bár ez egy idő után inkább idegesítő a szűnni nem akaró tömeg és hangzavar miatt.

     És bár természetesen nem illik általánosítani, azért furcsa sztorikkal lehet találkozni a kínai turistákkal kapcsolatban. A közelmúltból kiemelném példa gyanánt azt a személyt, aki egy dél-kínai barlangban rúgott szét egy több ezer éves cseppkőformációt, pusztán azért, hogy az ismerőse előtt felvágjon vele. De megemlíteném azt is, aki az utcán „keresztre feszítette” iskolás fiát, amiért az nem volt hajlandó elvégezni a házi feladatát. Ennek mondjuk a turizmushoz nem sok köze van, de a gondolkodás- és viselkedésbeli különbségeket jól példázza. Kínában sem mindenki ilyen persze, és összességében Kína egy rendkívül érdekes ország, rengeteg szuper látnivalóval, de azért ne lepődjünk meg a furcsa szituációkon.

     Nyári utamat én ráadásul Kínában kezdem, bár szerencsémre július eleje a legtöbb oktatási intézményben még nem szünet (sok helyen ez még vizsgaidőszak), így talán nem kell akkora tömegekre számítanom, mint mondjuk a kínai újév idején. Pedig népszerű helyekre megyek, Hunan tartomány két legnagyobb turista-attrakcióját nézem meg magamnak: Fenghuang-ban, Kína legszebbnek tartott történelmi városában kezdek, amiről ugyan sok jót olvastam már és népszerűsége is azt sugallja, hogy látogatásra érdemes úti cél; azért a kínai műemlékvédelemhez való hozzáállást, illetve inkább annak hiányát ismerve vannak fenntartásaim a kínai óvárosokkal szemben. Kínáról tudni érdemes, hogy az élet sok területén – így természetesen a turizmusban is – a látszatra sokszor nagyobb figyelmet fordítanak, mint a tényleges tartalomra, így nem ritka például az újonnan – régi stílusban – felhúzott „óváros” sem. Fenghuang a képek alapján ettől még hangulatosnak ígérkezik, s nem csak épületei, hanem folyó menti elhelyezkedése miatt is, úgyhogy kíváncsian várom az utazást.

img_1168.JPG

E "kapu" Kanton városában újonnan épült, helyén korábban egy hasonló építmény állt, de kicserélték, mert az túl öreg volt már. 

fenghuang.jpg

Fenghuang

Kép forrása: www.3us.com

     Innen az Avatar című filmnek köszönhetően híressé vált Zhangjiajie nemzeti parkba utazom tovább. Manapság ez Kína egyik legnagyobb attrakciója: egyes források szerint ezt a parkot évente mintegy 20 millió ember látogatja, itt tehát nincs holtszezon. Terveim szerint a park látogatásáról részletes útmutatót írok majd utam végén, a praktikus tudnivalókra fókuszálva, hiszen ez egy tipikusan olyan úti cél, ahová helyben improvizálás helyett érdemes felkészülten érkezni: a park területe hatalmas és rengeteg a látnivaló; ráadásul a látogatás költségkímélő módja a túrázás, ami értelemszerűen jóval lassabb, mint mondjuk felvonóval közlekedni a hegytetőkre. Sőt, a „fő” nemzeti parkon túl Zhangjiajie város vonzáskörzetében két másik látogatásra érdemes terület is található (Tianmen-hegy és a Zhangjiajie Grand Canyon), így ide érdemes minimum 4-5 nappal tervezni. Részletesen beszámolok majd élményeimről, a várakozásaim szerint ugyanis lesz belőlük bőven.

chinadiscovery.jpg

Az Avatar című filmből ismerős tájkép, Zhangjiajie

 

     Kína után Délkelet-Ázsia felé veszem az irányt, ezúttal viszont nem az olyan, eldugott szigetek a célpont, mint mondjuk a blogon már korábban bemutatott Calaguas, Caramoan, vagy az indonéz Maluku-régió. Kínában töltött eddigi hét évem alatt idén először alakul úgy a nyár, hogy három nagyon jó barátom is egyszerre jön ki hozzám Ázsiába utazgatni, ráadásul kettejüknek ez lesz az első útja Ázsiába. Hiszem, hogy fiatal baráti társasággal, pláne első útra Thaiföld a legjobb választás. Én, hosszabb szünetemnek köszönhetően még előttük érkezem, de nem aggódom, Thaiföldön képtelenség társaság nélkül maradni. Főleg akkor, ha utam időpontjával egybeesik a Koh Phangan szigetén havi rendszerességgel megtartott, már évek-évtizedek óta kultusznak számító Full Moon Party. 2013 telén egyszer már belekóstoltam a világ egyik legnagyobb strandpartijának őrületébe, és bár akkor még nem dokumentáltam az eseményeket (khm, talán jobb is), idén igyekezni fogok. Úgy gondolom, hogy a túlzónak is mondható hype és kereskedelmi jellege ellenére a fiatalok számára máig abszolút élvezhető, bár a tengerbe ne menjünk bele a parti idején.

     Barátaimmal is egyébként a Koh Samui – Koh Phangan – Koh Tao trió mellett tettük le a voksunkat, hiszen kérésükre a velük töltött három hét során a barangolás helyett inkább a tengerparti pihenésen és a szórakozáson lesz a hangsúly. Ilyen jellegű igények kielégítésére egész Délkelet-Ázsiában a thai parti-szigetek jelentik a legkézenfekvőbb választást. Ugyanakkor az általunk választott szigetek elég nagyok (talán Koh Tao kivételével), hogy körbe is lehessen rajtuk nézni, illetve az éjszakai (bár itt ugyanúgy említhetnék akár nappali-) életet sem kell talán külön bemutatnom.

suntrip2012_0210_155441_1.JPG

Koh Samui

     Nem szégyellem viszont kimondani, de nekem Indonézia, a Fülöp-szigetek, vagy akár a Maldív-szigetek után a thai tengerpartok már nem bírnak akkora vonzerővel (legalábbis ami a szépséget illeti), így ragaszkodtam ahhoz, hogy kontraszt gyanánt legalább a Fülöp-szigeteken is nézzük meg a strandokat. Nyilván a szépség relatív, de az én szememben a fülöp-szigeteki Boracay strandja szebb, mint bármi, amit eddig Thaiföldön láttam, s szerintem Boracay egész Délkelet-Ázsia legegyszerűbben elérhető legjobb strandja. Sok (bár Boracay-hoz képest) eldugottnak mondható helyen vannak persze jobb strandok, viszont a kiépített szép strand kategóriájában Boracay szerintem világviszonylatban előkelő helyen áll (Boracay többször kapta meg a világ legjobb szigete elismerést, bár ez önmagában nem tudom, mit takar, hiszen nem jártam utána, hogy mi alapján hasonlítanak össze két szigetet), s két repülőtér is kiszolgálja ezt a kis szigetet. Boracay-ról is lesz még írás a blogon, hiszen bár nagyon turistás szigetnek mondható, a tömegek egyszerűen elkerülhetők, ha éppen arra vágyunk, s tennivaló is akad bőven, ha nem csak a tengerparton heverésznénk. Természetesen nincs különösebb bajom a thai szigetek strandjaival sem, és persze azt is elfogadom, ha valakinek valamelyik thai tengerpart jobban bejön, mint mondjuk Boracay. Kíváncsi leszek barátaim véleményére az út után. 

dsc_0373_1.JPG

Boracay

     Ez lenne a nyári programom dióhéjban, a jövőben tehát főleg olyan helyekről lesz szó itt a blogon, amikről még egyáltalán nem, vagy eddig csupán kevés szó esett. Mindezen túl továbbra is jelentkezni fogok egyéb írásokkal, terveim között szerepel például egy Tibet-útmutató, de Ázsia-szerte van még olyan úti cél, amit már megjártam, de a blogon még nem mutattam be; úgyhogy bízom benne, hogy velem tartasz a továbbiakban is! 

Egyéb érdekességek a blog Facebook-oldalán: Utazó vagyok, nem turista Facebook-oldal

 

A bejegyzés trackback címe:

https://utazovagyoknemturista.blog.hu/api/trackback/id/tr7712611575

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szpari47 2017.06.21. 19:05:45

Boracay egyértelműen szebb mint Koh Lipe.../?/

vorosborisz 2017.06.22. 00:56:31

@szpari47: Koh Lipe-n még nem jártam.